Iratkozzon fel hírlevelünkre

200 éve született Arany János

„Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”
(Szerb Antal)

 

200 éve: 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán (ma Salonta, Románia) Arany János, a Toldi költője, akitől minden Magyarországon iskolát végzett felnőt tud idézni legalább két sort: „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.” Így kezdődik nagyszabású epikus műve, a Toldi – részben ennek köszönhető Arany hírneve a magyar líra megújítójaként, minden idők leggazdagabb szókincsű magyar költőjeként. Emellett azonban a Kisfaludy Társaság igazgatójaként és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként a 19. századi közéletnek is meghatározó alakjává vált.

 

Artikel Arany200

 

Arany János elszegényedett nemesi család egyetlen fiúgyermeke; az irodalomhoz való érzéke korán kitűnt. Nagyszalontán, majd a Debreceni Református Kollégiumban tanult, a középiskola befejezése helyett azonban végül vándorszínésznek szegődött. Egy családi tragédia: édesanyja váratlan halála azonban kijózanította, és hazatért Nagyszalontára, ahol közhivatalnokként dolgozott.

 

Költőként első sikereit az 1845-ben írt Az elveszett alkotmánnyal aratta, amely megnyerte az irodalmi közízlés javítását megcélzó Kisfaludy Társaság pályázatát. A következő évben a Toldival Arany megismételte a sikert – ennek a munkának köszönhette a kor fiatal költőzsenije, Petőfi Sándor barátságát is. Mindketten részt vettek az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban; Petőfi a fehéregyházai csatában örökre eltűnt, Arany pedig a harcok leverését követően bujdosásra kényszerült.

 

Geszti, majd nagykőrösi tanítói éveket követően élete 1860-ban változott meg, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választották. Pestre költözött, és hamarosan a közélet hangadójává vált. 1865-ben, majd 1870-ben újfent a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárává választották. Politikai álláspontjáról ékesen tanúskodik A walesi bárdok című elbeszélő költemény: a Wales tartományt szolgaságba taszító Eduárd királynak ellenszegülő helyi énekmondók alakjában természetesen magát Aranyt ismerhetjük fel. A verset csak egy óangol ballada fordításaként merte megjelentetni – a cenzorok figyelmét azért kerülhette el, mert az angolul egyedül, nyelvkönyvekből megtanuló Arany Shakespeare műveinek avatott fordítójaként is komoly megbecsülésre tett szert.

 

Utolsó éveiben egy legendássá lett helyszínen: a Margitsziget tölgyfái alatt dolgozott. Itt született verseinek csokra, az Őszikék a magyar líra egyik csúcspontját jelentik. 1882-ben a budapesti Petőfi-szobor avatásán megfázott, majd tüdőgyulladást kapott; október 22-én, 65 évesen hunyt el.

 

Elbeszélő költeményei mellett balladái emelték a magyar költészet csúcsára, de ha csak műfordítással foglalkozott volna, akkor is maradandót alkot. Arisztophanész összes komédiája mellett magyarította Shakespeare három művét: a Hamletet, Hamlet, a János királyt és a Szentivánéji álmot, valamint németből lefordította Gogol A köpönyeg című művét. A vizsgálatok szerint az ő szókincse a leggazdagabb a magyar irodalmárok között: megközelítőleg 60 000 egyedi szót használt.

 

 

 

 

ESEMÉNYNAPTÁR


2017
29
Március
H K Sz Cs P Szo V
27 28 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

KIADVÁNYAINK

kiadvanyaink

ESEMÉNYEK

Studio Noces de MICADANSES | 20 Rue Geoffroy l'Asnier, 75004 Paris
2017. márc. 30. - ápr. 06.
Néptánc és kalbeliya Ábrahám Judittal
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. márc. 30. - márc. 30.
Róheim Géza - "Egy átmeneti időszak privilegizált tanúja és szereplője"
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. ápr. 01. - ápr. 01.
Párizsi Magyar Baba-Mama-Papa Klub
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. ápr. 06. - ápr. 06.
Nemzeti Agykutatási Program - Oberfrank Ferenc előadása
Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris
2017. ápr. 11. - ápr. 11.
Biztonságpolitikai kihívások napjainkban - Nógrádi György előadása