Iratkozzon fel hírlevelünkre

Xi Xinmin: Időtlen derengés

Időtlen derengés  Xi Xinmin kortárs kínai festőművész kiállítása | Megnyitó: Múzeumok Éjszakája: 2013. június 22. 18.00 óra

Időtlen derengés címmel nyílt kiállítás Xi Xinmin kortárs kínai festőművész alkotásaiból a Balassi Intézet Galériájában 2013. június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján, melyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitott meg ünnepélyes keretek között.

Xi Ximin festési technikái


A híres Hebei-i festő, Xi Xinmin több mint 50 éve gazdagítja a kínai festészet történetét, hírnevét pedig nem csak a mesterien elsajátított tradicionális kínai festészeti vonalnak, hanem az általa alkotott három, a hagyományos kínai festészetben forradalmian újnak számító technikának is köszönheti. A pecsétviasz, a tégelyfestés, és a szárnyaló fehér nevű technikák 2005-ben felkerültek a kínai állami szabadalmak listájára.

További képek a kiállításmegnyitóról: Múzeumok Éjszakája Xi Xinmin, Időtlen derengés kiállításmegnyitó - Facebook

A pecsétviasz technika lényege, hogy a képeken a hagyományos kínai festészetben nélkülözhetetlen pecséteket nem csak a képek aláírására, valamint a készítés helyének a megjelölésére használja, hanem díszítőelemként a festmény szerves részévé teszi, amitől az különlegessé válik.

A tégelyfestés technika bölcsője egy régi kínai mondás, miszerint „Li Xia úgy használta a tust, mintha arany volna, Wang Qia pedig papírra vetette, hogy festményeket készítsen. Ennél fogva minden festőtanoncnak el kellett sajátítania ’a lehető legkevesebb tust használni’, illetve ’a papírra fröcskölni és festményeket készíteni’ alapelveket.” Xi Xinmin is ezeket vette alapul, amikor kidolgozta a tégelyfestés technikáját, amelynek lényege, hogy tégelyekbe, kis tálcákra illetve tányérokba kevés tust, vagy festéket tesz, majd egyenletesen eloszlatja azt a tégely, tálca vagy tányér alján. Ezt követően vizet visz fel a rizspapírra, amivel felvázolja magát a képet, ezután egy kevés tussal vagy festékkel átfesti a vizes felületet, amitől a festmény lenyűgözően élethűvé és esztétikailag harmonikussá válik.

A szárnyaló fehér festőtechnika alkalmazása során a festő a tégelyekben található tusba vagy festékbe mártja az ecset egyik oldalát, a másik oldalával pedig egy másik színt vesz fel, így festésnél a képen az optikailag közeli illetve az optikailag távoli világosan megkülönböztethető, háromdimenziós hatást kelt, amitől még élettelibb lesz a műalkotás. A technikát virágok és növények technikának is nevezik, mert főleg ezek megformálására használja a festő.

Xi Xinmin a természetből és magából a világból merített újító technikái kifejlesztéséhez, amelyekben megjelenik a hagyományos kínai kultúra és a buddhista életszemlélet is. Képeiben ötvözi a kínai tusfestészet és a nyugati absztrakt festészet elemeit is, új magaslatokba emelve azokat, amiért Kínában és külföldön egyaránt nagy hírnévre tett szert.

Xi Xinmin festészetének szimbolikája

Xi Xinmin témái a kínai hagyományos tájképfestészet főbb elemei, azaz a hegyek, vizek, felhők és fák; illetve virágok és egyéb növények. 

A hagyományos kínai tájfestészet két legfőbb eleme a hegy és a víz, amely együtt kínaiul a tájkép nevét adja (shanshui 山水), ezért ez a két elem a legmeghatározóbb minden kínai tájképen.

A hegy az állandóság, az örökkévalóság, a férfiasság megtestesítője, míg a víz a folyamatos mozgás, pillanatnyiság és a nőiesség szimbóluma. Ez a kettős felosztás a kínai klasszikus kettős világszemléleten alapszik, amelyben a két ellentétes erő, a yin és a yang egymást kiegészítve alkotják a világot, amely a tájképfestészetben is harmonikusan együtt jelenik meg: a hegy a függőleges, pozitív; a víz pedig a vízszintes, negatív energia. A fák a hegyekkel együtt a nyugodt, idilli helyet testesítik meg, ahova a remeték is elvonulnak, a felhők pedig a hegy fölötti párából keletkeznek, tehát a víz nem csak a földdel, de a levegővel is egyensúlyi viszonyban áll.

Ez az elemi harmónia a kínai kultúrában leginkább a tájképfestészetben és a kertművészetben testesül meg, amelyeken keresztül megismerhetjük a kínaiak hozzáállását a világhoz és a természettel való kapcsolatukat is.

A virágok közül Xi Xinmin egyik leggyakrabban használt motívuma az orchidea, amely igen fontos a kínai kultúrában.

Jelentése barátság, nemesség, kifinomultság, amiért jelentését gyakran a szépséghez, szeretethez is kapcsolják. Kínában főleg az illata miatt értékelték nagyra ezt a növényt, mivel az ott honos orchideák virága meglehetősen kicsi.

A hagyomány szerint Konfuciusz is nagy kedvelője volt e gyönyörű virágnak, és a nemes emberhez hasonlította.

Az ábrázolásokon egyértelműen látszanak a levelek között előbukkanó apró, illatos virágok, amelyek megfeleltethetőek az átlagemberek közül kitűnő, igazán nemes embereknek.

Az orchidea, mint a nemesség jelképe más összefüggésben is megfigyelhető a régi kínai kultúrában: az ízlésesen berendezett szobát ’orchidea szobának’ (lanfang 兰房), az elegáns öltözetet ’orchidea ruhának’ (lanjin 兰巾), a jó barátokat pedig ’orchidea barátnak’ (lanke 兰客) nevezték.

Fényképgaléria a kiállításmegnyitóról: Múzeumok Éjszakája Xi Xinmin, Időtlen derengés kiállításmegnyitó - Facebook

 

Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...
Időtlen derengé...

 

ESEMÉNYNAPTÁR


2019
19
Január
H K Sz Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

KIADVÁNYAINK

kiadvanyaink

ESEMÉNYEK

Centre Georges Pompidou | Place Georges-Pompidou, 75004 Paris
2019. febr. 06. - máj. 06.
Vasarely retrospektív kiállítás