Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kölcsönös Átszövődések kiadvány

 

 

KÖLCSÖNÖS ÁTSZÖVŐDÉSEK

A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma 2016. évi PhD-konferenciájának tanulmányaiból

Debrecen, 2016. március 4.

 

 

 

A Kárpát-medence tudományossága és tudományos utánpótlása is szerves egységként működik, egy-egy régió kutatási eredményei a többi térségben is kamatoztathatóak, egy-egy kérdéskör teljes feltárásához mindegyik területnek hozzá kell járulnia. Jelen kötetben is, amely válogatás a 2016. március 4-én Debrecenben megrendezett PhD-konferencia előadásaiból, tetten érhetőek kölcsönös átszövődések. A tanácskozásnak valójában ez az egyik legfontosabb hozadéka, hogy a fiatal kutatók egymás munkájából merítve, inspirálódva, a hallottakat továbbgondolva újabbnál újabb kérdéseket tesznek fel. Külön öröm, hogy a szerzők évről évre bemutatkoznak e rendezvényen, s az évente megjelenő kiadványok fejlődésüket is kiválóan szemléltetik.

Mind a konferenciát, mind a kötetet a tematikai sokszínűség jellemzi. Vrábel Tünde a szerencse-toposzt állítja kutatásai középpontjába, Balázs Aletta Júlia kép és szöveg viszonyát vizsgálja Inczédi József művében, Szitás Andrea a Komáromi Tudós Társaság jelentőségére hívja fel a figyelmet, Major Imre Szindbád alakjához mint mitikus hőshöz közelít. Szitás Péter Samuel Beckett A játszma vége című drámájában tekinti át a szentírási vonatkozásokat, Kocsis Lenke kulturális regiszterek után kutat Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében, Baka L. Patrik írása pedig a „Mi lett volna, ha...?” kérdéssel és ehhez kapcsolódóan az alternatív történelmi regényekkel foglalkozik. Plonický Tamás tanulmányából kiderül, mit olvasnak ma az általános iskolások. Széman E. Rózsa a két világháború közötti erdélyi szavalóművészek történetét tárja fel. Némety Alexandra Petőfi-versek szlovák fordításait elemzi. Istók Béla a humor és az internetes mémek kapcsolatát vizsgálja, Gazdag Vilmos pedig az államnyelvi hatást kutatja a kárpátaljai magyar hírportálok nyelvhasználatában.

Kohut-Ferki Julianna az etnikai együttélés jellemzőit mutatja be Beregdédán, Nagy Ákos pedig a marosszéki magyar tánccsoport 1959-es győzelmét és a visszaemlékezésekben hozzá kapcsolódó ételmérgezést vizsgálja, melyet a helybeliek a hatalom bosszújaként értelmeznek a mai napig.

Lovaš Eldina Vörösmart református keresztelési anyakönyvei alapján von le következtetéseket, Boros László a kárpátaljai leánycserkészet alakulását és fejlődését, Ondrejcsák Eszter pedig a dányi református plébánia jelenkori történetét vázolja fel.

Kiss Gábor a II. Vatikáni Zsinatról értekezik, míg Simkó Csilla a görög vázák üzenetét kutatja. Kis Csaba munkájának középpontjában Eger város adóköteles lakossága áll a Rákóczi-szabadságharc idején, Cseh Dániel viszont a jászberényi tulajdonviszonyok átrendeződését értelmezi és szemlélteti. Bíró Lukovics Anikó témája a Csehországba deportált magyarok kárpótlása 1950 és 1952 között. Orosz Júlia a szovjet nőideált és a kárpátaljai valóságot ütközteti. Hevő Péter az NSZK külpolitikáját vizsgálja a kuvaiti krízis első felében, Szinay Ildikó pedig arra a kérdésre kíván választ adni, hogy a magyar kormányfői hivatal átstrukturálására miképpen hatott a brit minta 2015-ben.

Jávor Rebeka a korai kétnyelvűség és a végrehajtó funkciók kialakulása közötti összefüggéseket kutatja. Csíkos Tímea a gasztrális neofóbiát, vagyis az új ételek és ízek iránti averziót vizsgálja a nemzeti ételek és az új ételtechnológiai eljárások tükrében. Fülöp Ilona tanulmányának alapját interjúk képezik, amelyek azokkal a parajdi vendégfogadókkal készültek, akik szobakiadással foglalkoznak a saját otthonukban.

Szimkovics Tamás az ukrajnai informatikaoktatás kérdéseit boncolgatja, ám megállapításai a programozás tanítása kapcsán széles körben megfontolandóak. Sárosi-Blága Ágnes dolgozata egy terepmunka beszámolója, amelyet a szerző a Székelyföldön található Felcsík kistérségben végzett. Az aktuális fejlesztési folyamatok 15 kulcsszereplőjével készített interjúkat. Hires-László Kornélia az etnicitás vizsgálatán keresztül arra keresi a választ, hogy a népcsoport tagjainak megítélése mikor válik gonddá, pontosabban a népcsoportra vetített negatív kategorizáció az egyén életét mikor, milyen élethelyzetekben nehezíti. Fontos kiemelni, hogy egy az erdélyi magyarok és románok között végzett kutatás eredményeit vetíti rá a kárpátaljai magyarok és ukránok viszonyára. Silló Ágota a nyugati társadalmakkal összevetve mutatja be, hogyan működik az önkéntesség egy volt szocialista társadalomban, milyen az önkéntességhez való hozzáállás. Rád Anita és Rád András-László írása ugyancsak egy összehasonlításon alapul, erdélyi és hollandiai teológushallgatók körében vizsgálják a lelkészi hivatás iránti elköteleződés okait.

Murényi Sztella és szerzőtársai a szedimentben előforduló szerves vegyületek anaerób degradálásával kísérleteztek mangán hozzáadásával, tanulmányukban legfrissebb eredményeikről számolnak be. Nagy Erika méhnyakrákban szenvedő betegekkel végzett kérdőíves kutatást, hogy bemutassa, miképpen alakul életminőségük a sugárterápia után. Sebestyén Tihamér a székelyföldi fahulladékban rejlő energiapotenciál mellett érvel munkájában.

Már e kivonatos áttekintés is kiválóan jelzi, hogy számos aktuális, releváns témával találkozhat az olvasó e kötetben, mely reményeink szerint további kölcsönös átszövődések kiindulópontja lesz.

 

Teljes Kiadvány megtekíntése

 

 

ESEMÉNYNAPTÁR


2019
22
Január
H K Sz Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

KIADVÁNYAINK

kiadvanyaink

ESEMÉNYEK

Centre Georges Pompidou | Place Georges-Pompidou, 75004 Paris
2019. febr. 06. - máj. 06.
Vasarely retrospektív kiállítás